Az OSZK szerepe a projektben

Az OSZK minden munkacsoport feladatában részt vesz. Ezen felül legfontosabb feladata az általa vezetett munkacsoporton (WG 6) belül egy olyan jogtisztázási dokumentációs eszköz tervezése és fejlesztése, amely egyszerre illeszkedik a nemzeti könyvtár saját rendszereihez és veszi figyelembe a partnerintézmények támasztotta interoperabilitási követelményeket.

A 6. MUNKACSOPORT FELADATAI:

a műszaki infrastruktúra követelményeinek meghatározása a jogtisztázási tevékenységek jogilag megfelelő dokumentálásához; mindehhez szükségesen
meghatározza a jogkezelési dokumentációs eszköz más, jogtisztázáshoz kapcsolódó munkafolyamatokba és intézményi/szervezeti környezetekbe való bevezetésének követelményeit;
jogkezelési dokumentációs eszköz bevezetése és tesztelése.

RÉSZVÉTEL A TÖBBI MUNKACSOPORT MUNKÁJÁBAN:

WG 1 – Projekt- és konzorciummenedzsment
A 15 projektpartner vezetői – közöttük az OSZK EODOPEN projekt vezetője is – közösen vesz részt a projektmenedzsment, a konzorciummenedzsment és a projekt pénzügyi vezetésének munkájában.
WG 2 – Kommunikáció, terjesztés
A kommunikáció és eredményeink terjesztése közös feladatunk és közös érdekünk is egyben. Jelen honlapunkkal is ezt szolgáljuk. Célunk, hogy minél többen megismerjék az EODOPEN projekt céljait és nagy számú felhasználóhoz tudjuk eljuttatni a projekt szolgáltatásait.
WG 3 – Minőségbiztosítás
A minőségbiztosítással foglalkozó munkacsoport feladataihoz a rendszerek elkészítését követően az értékelési terv alapján történő értékeléskor kapcsolódunk be
WG 4 – Digitális szolgáltatásfejlesztés
A munkacsoport feladata a jelenleg alkalmazott műszaki megoldások értékelése, a mostani munkafolyamatok és egyéb folyamatok fejlesztése annak érdekében, hogy digitális objektumokat elérhetővé tegyük a korlátozott hozzáférési lehetőségekkel bírók (pl. látássérültek, vakok) számára; Az ehhez kidolgozott kérdőív terjesztésében az OSZK projektcsapata is részt vett, válaszainkkal segítve a WG4 munkáját.
WG 5 – Jogkezelési támogatás
Munkacsoportunk feladataként létrehozandó jogtisztázási dokumentációs eszköz specifikálása és fejlesztése szorosan kapcsolódik a WG5 által meghatározott jogkezelési folyamat támogatáshoz.
WG 7 – Digitalizálás, közös portálfejlesztés
A munkacsoport feladata a 20-21. században keletkezett, digitálisan rejtve maradt irodalmi művek digitalizálása és elérhetővé tétele a széles értelemben vett európai közönség számára. Ebben a feladatban az OSZK is aktívan részt vesz. Digitalizáló osztályunk a jövő év végéig 1000 darab 20-21. században keletkezett, jogtisztázott írásos művet digitalizál, és Informatikai Fejlesztő osztályunk közreműködésével biztosítja a munkacsoport által létrehozott közös portálon való megjelentetését.

Ez történt eddig...

Az OSZK fejlesztési elképzelései között szerepel egy a digitális tartalmakhoz való hozzáférés kezelését támogató megoldás implementálása, egy ilyen modulnak pedig szerves eleme a már lefolytatott jogtisztázásokat dokumentáló alkalmazás. Az EODOPEN projektben való részvétel hatására a saját rendszerrel kapcsolatban meghatározott követelményrendszer átszabásába kezdtünk, hogy egy olyan rugalmas eszköz paramétereit definiáljuk, amely összeurópai szintű alkalmazást tesz lehetővé.

A KÖVETELMÉNYEK FELTÉRKÉPEZÉSE

A követelmények feltérképezésére a partnereknek kérdőívet küldtünk ki, amelyben elsősorban a jogtisztázás munkafolyamatára kérdeztünk rá, segítségül elküldtük az OSZK-ban alkalmazott jogtisztázási munkafolyamat ábráját. Számba vettük emellett a folyamatot meghatározó nemzeti jogszabályokat, illetve hogy milyen adatokban és adatmodellekben gondolkodjunk. Tisztázandó volt továbbá, hogy a fejlesztendő dokumentációs eszköz terjedelmébe beletartozik-e a licencmenedzsment, azaz a hozzáférési engedélyek kezelése, beleértve ezek teljes dokumentációját (vonatkozó szerződések, levelezések), illetve a Creative Commons licencek vagy Open Access nyilatkozatok nyilvántartását. A kérdőív innen [Check_list_WG6.pdf] letölthető.

KÖZÖS FOLYAMATÁBRA A JOGTISZTÁZÁSHOZ

A partnerek válaszait az OSZK-ban elemeztük, illetve elkészítettük a jogtisztázás közös folyamatábráját, amely a fejlesztendő eszközhöz készülő specifikáció fontos komponense.

A dokumentációs eszközben használandó metaadat-elemek és értékszótárak tekintetében nem volt különösebb eltérés a válaszadók által megfogalmazott követelmények között. Miután arra is rákérdeztünk, hogy adott tagállamban létezik-e Books In Print-jellegű szolgáltatás, illetve amennyiben létezik, számolnak-e vele a jogtisztázás során, megtudhattuk, hogy az érintett tagországok lefedte térségben a vártnál kevésbé jellemző a Books In Print-típusú szolgáltatások megléte. Német nyelvterületen ismeretes ilyen rendszer (Verzeichnis Lieferbarer Bücher, VLB), és fontos szerepet is tölt be a kereskedelmi forgalomból kikerült művek azonosításában és digitális hozzáférhetővé tételében. A szlovén Nemzeti és Egyetemi Könyvtár szintén felismerte egy ilyen adatbázis létrehozásának és fenntartásának a fontosságát (Knjige v tisku), illetve Magyarországon is van ilyen kezdeményezés, Csehországban és Szlovákiában azonban a jogszabályi kötelezettség hozatta létre az ottani nemzeti könyvtárakkal a Books In Print adatbázisok egyfajta inverzét: a kereskedelmi forgalomból kikerült művek adatbázisát.

ÚJ PERSPEKTÍVA – A KERESKEDELMI FORGALOMBAN NEM KAPHATÓ MŰVEK SZOLGÁLTATHATÓSÁGA

A kereskedelmi forgalomban lévő kiadványokat számon tartó Books In Print-adatbázisok megléte és használhatósága (pl. szabványos lekérdezhetősége) az ún. DSM-irányelv megjelenésével vált kardinális kérdéssé a digitális tartalmak jogtiszta szolgáltatásának kérdéskörében. A direktíva teljes címe: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról. Átültetése a tagállamok jogrendszerébe nagyban leegyszerűsítheti a jogtisztázás folyamatait.

„A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásával összhangban nem kereskedelmi célra szóló, nem kizárólagos engedélyt adhasson kulturális örökségvédelmi intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények többszörözésére, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, függetlenül attól, hogy az engedély hatálya alá tartozó valamennyi jogosult megbízta-e a közös jogkezelő szervezetet…” /8.cikk (1)/

A kereskedelmi forgalomban nem található művek azonosítási feltételeit a projekt kezdeti szakaszában nem ismertük, de várható volt, hogy jóval egys zerűbbek lesznek, mint az árva művek azonosításáé. Az EODOPEN eleinte arra készült, hogy az árva mű státusz megállapításához szükséges jogtisztázási workflow-t támogatja, ez a cél azonban most némiképp módosulni látszik. Az alábbi ábrán azt az egyszerű folyamatot látjuk, amelynek során a vonatkozó jogszabályban felsorolt források lekérdezése/tanulmányozása által árva műként azonosított dokumentum adatai feltöltésre kerülnek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által létrehozott árvamű-adatbázisba, majd – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbításával – e dokumentumok árva műként regisztrálódnak, és így lehetővé válik a kedvezményezett intézmény (pl. könyvtár) általi szabad hozzáférhetővé tételük.

Az előbb említett Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (European Union Intellectual Property Office, továbbiakban: EUIPO) régóta együttműködünk a technikai fejlesztések területén a rendszereink közötti átjárhatóság biztosítása érdekében. Az EUIPO fejleszti és működteti a DSM-irányelvet átültető hatékony szabályozás érdekében elengedhetetlen nyilvántartást a kereskedelmi forgalomban nem elérhető kiadványok adatainak tárolására és közzétételére. A 2021 júniusában hatályossá vált új rezsim értelmében a nyilvántartott művek a nyilvántartásba vételt követő hat hónap elteltével válnak digitális formában hozzáférhetővé tehetővé, a jogosultak e hat hónap alatt nyilatkozhatnak következmények nélkül a művük kereskedelmi státuszáról, illetve töröltethetik a mű adatait az EUIPO rendszerének nyilvános felületéről.

A fenti folyamatokat támogató rendszereknek kellőképp rugalmasnak kell lenniük, segítve az egyes szereplők hatékony érdekérvényesítését, legyen szó a művük forgalmazásának követésében érdekelt jogosultakról vagy a jogtisztázás hitelességét, egyben gyorsaságát szem előtt tartó tartalomszolgáltatókról. Mind az EUIPO rendszerének, mind az EODOPEN égisze alatt fejlesztésre kerülő megoldásoknak egymással kompatibilis metaadatsémákkal, adatkapcsolatokkal szükséges tehát operálniuk.

A jogtisztázás eredményét rögzítő nyilvántartás (Jogtisztázási Dokumentáló Eszköz=Right Clearance Documentation Tool, RCDT) létrehozásához szükséges adatelemek specifikálásakor a projektpartneri igények mellett tehát az EUIPO adatbázisával való kompatibilitás követelményével is számolni kell annak érdekében, hogy lehetővé váljon a jogtisztázott források adatainak tömeges importja-exportja, illetve – szükség esetén akár a Books in Print-típusú adatbázisokkal közvetlen megvalósuló – adatszinkron. A koncepció maga többféle adatbázis-sémán megvalósulhat. A vázolt csupán egy a lehetségesek közül:

Összefoglalásként elmondható, hogy a projekt jelen szakaszára kirajzolódtak a főbb fejlesztési irányok, amelyeket tovább korrigál a nemzeti jogrendszerek kurrens változása és az újabb országos digitalizálási projektek indukálta helyzet.